Nem szólhat bele az önkormányzat, hogy hány állatot tarthatsz
Döntött az Alkotmánybíróság!

Régi problémája az ebtartóknak, hogy ahány település, annyiféle önkormányzati rendelet szabályozza az állattartást. Leggyakoribb panasz, hogy az önkormányzatok sokszor visszamenőleges hatállyal korlátozták a korábban engedély nélkül tartható állatok számát egyre, vagy kettőre, komoly probléma elé állítva az állattartót, hogy hová költözzön hirtelen, egy kennelre való kutyával.

Az önkormányzatok nagy érzéketlenséget mutattak az állattartó problémája iránt, ami okán indultak a végeláthatatlan perek , mert az önkormányzatok akkor is eljárást indítottak, ha akár egy kutyával volt több, az engedélyezettnél, akármilyen jól is tartotta azokat az ebtulajdonos.

Amikor hatályba lépett a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010 (II. 26.) számú kormányrendelet (Kr.) , akkor elkezdtem megküldeni azokat az önkormányzati rendeleteket az Alkotmánybírósághoz, melynek szabályozása véleményem szerint eltért a kormányrendeletben leírtaktól.

Az Alkotmánybíróság 1244/B/2011 számú határozatában elsőként az Isaszeg Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének a/2003.(III.26.) rendelet (Ör.) 9.§ (6) és 10.§ (1) alkotmányellenességét állapította meg és semmisítette meg a rendelkezéseket.

Az Ör. 9.§ (6) az alábbiakat tartalmazta:

A település belterületén önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlanon háromnál több eb nem tartható, kivéve a szaporodást követően az elválasztásig, legkésőbb az eb két hónapos koráig.

A 10.§ (1) szerint eb és macskatenyészetet belterületen kizárólag a polgármester külön engedélyével és a közvetlen szomszédok hozzájárulásával szabad létesíteni. Az engedély kiadása előtt ki kell kérni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat , a hatósági állatorvos, valamint a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének szakvéleményét.

Az Alkotmánybíróság mindenek előtt megállapította , hogy az Ör. 9-10. §.-ainak kutya és macskatartásról , illetve tenyésztésről szóló rendelkezései a Kr. szerinti kedvtelésből tartott állattartást szabályozzák.

A Kr. 14.§-a a kedvtelésből tartott állatok tartásának részletszabályait tartalmazza, köztük a kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni. Ezen túl a Kr. 14.§ (4) alapján a kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni. Ezen túl a Kr. a tartási hely területét m2 –ben is meghatározza, hiszen a 14.§ (5) bekezdése alapján „tilos ebet tartósan 10 m2.-nél kisebb helyen tartani". A csoportosan tartott ebek esetében az akadálytalanul használható terület a Kr. 14.§ (6) alapján minimum 6 m2.

A 2010 –es Kr. megalkotásával a jogi helyzet alapvetően megváltozott, mivel addig nem volt a kedvtelésből tartott állatok tartásáról országos szintű szabályozás, amelyhez az önkormányzatoknak igazodniuk kellett volna. 2010 óta már van ilyen, így a továbbiakban a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályozása nem lehet a helyi önkormányzatok képviselő testületének biztosított jogalkotási tárgy. Az Ör. a Kr. 14.§ (2), valamint (8) bekezdéseiben meghatározott tartási szabályokon túl nem állapíthat meg azoktól eltérő rendelkezéseket.

14.§ (2) A kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja.

14.§ (8) A csoportosan tartott állatok esetében – hacsak az adott fajra vonatkozó tudományosan elfogadott ismeretekből más nem következik – a tartási helyet úgy kell kialakítani, hogy mindegyik egyed versengés és agresszió nélkül egy időben hozzáférjen az etető-, itató-, fürdő-, pihenő-, illetve búvóhelyhez.

Megjegyezte az Alkotmánybíróság, hogy a Kr.14.§ (2) bekezdése-a Ptk. 100.§-ával összhangban- úgy határozza meg az állattartás módját, hogy az állat természetes viselkedésének biztosítása mellett e tevékenység tartósan és szükségtelenül ne zavarja a környező lakóközösség kialakult élet-és szokásrendjét. Az állatok tartása tehát a Ptk., az Ávtv., valamint a Kr szabályainak betartásával történhet . Amennyiben az állattartással érintett személyeket az állattartás szükségtelenül zavarja tulajdonjoguk gyakorlásában akkor a Ptk.191.§-a alapján a jegyzőhöz és a bírósághoz fordulhatnak birtokvédelmi igényük érvényesítésére. Az állatvédelmi törvény szabályozza az állattartó kötelezettségeit az állattartás körülményeivel kapcsolatban is, továbbá a Kr. is, miképpen állatvédelmi bírság is kiszabható. E jogszabályok alapján a jegyző hatósági jogkörben eljárva az állatvédelmi és állattartási szabályok megsértése esetén megtilthatja, illetve korlátozhatja az állattartást és ebben természetesen kötve van a Kr. szabályaihoz is.

Ami az Ör. 10.§.-t illeti az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az Ör 10.§ (1) bekezdése jogszabályba ütközik-e.

Az állattenyésztésről szóló 1993 évi CXIV törvény (Átv.) az általa definiált állattenyésztés szabályozására tartalmaz rendelkezéseket. Az Átv. hatálya alá tartozik a gazdasági céllal állatfajok, fajták, hibridek tenyésztésének, előállításának, forgalmazásának, felhasználásának céljából végzett tenyésztés , illetve a szaporítóanyag előállítása, forgalmazása és felhasználása. Az Átv IV: fejezete „Engedélyköteles tevékenységek" címmel sorolja fel az engedélyhez hozzájáruláshoz kötött tenyésztési tevékenységeket. E tenyésztési tevékenységfajták esetén a „tenyésztési hatóság" engedélyét kell beszerezni. Az Ör-ben szabályozott kutya-és macskatenyésztési tevékenység azonban nem szerepel az Átv-ben felsoroltak között.

Egy tevékenység engedélyhez kötése-itt a kutya és macskatenyésztés- hatósági engedélyhez kötése a tevékenység feltételes tiltásával egyenlő, mivel ilyen esetben a tevékenység engedély nélküli folytatása tiltott. Az önkormányzati hatósági engedélyhez kötés alkotmányjogi feltétele ezért az, hogy az önkormányzatnak egyáltalán joga legyen az engedélyhez kötött tevékenységet megtiltani.

A Kr. meghatározza, milyen feltételekkel lehet állatokat kedvtelésből tartani (illetve velük kereskedni) ami Kr. szerint a tenyésztést magában foglalja. E szabályok szerint nem kell hatósági engedély egyik tevékenységhez sem. Az állatvédelmi törvény meghatározza az önkormányzatok állatvédelmi feladatait, amelyek között a kedvtelésből tartott állatok tenyésztésének engedélyezése egyáltalán nem szerepel. Az önkormányzatok hatósági jogkörei az állatvédelmi törvény 49.§ (3) b. által kibocsátott Kr. szerint állatvédelmi jellegűek. A felsorolt jogszabályok tehát meghatározták az önkormányzatok hatósági tevékenységét a kedvtelésből tartott állatokkal kapcsolatban is. Az önkormányzat hatósági tevékenységében az engedélyezés nem szerepel, viszont a jegyző számos hatósági intézkedést tehet, ám ezek feltétele, mindig az állatvédelemre vagy állattartásra vonatkozó szabályok megsértése. Előzetes engedélyezésről sehol nincs szó.

Az önkormányzat tehát rendeletben nem írhatja elő a kutya és macskatenyésztés engedélyhez kötését, mert egyáltalán nem tilthatja meg a jogszabályoknak megfelelően tartott állatok tartását . Egyedül a jogszabályok megsértése esetén jogosult (akkor is államigazgatási hatáskörben) az állattartóval szemben (aki lehet tenyésztő is) hatósági eszközökkel fellépni.

Ennek következtében a kutya –és macskatartás , vagy tenyésztés nem köthető hatósági engedélyhez. Ugyanakkor az önkormányzat az állatvédelmi hatósági jogkörében köteles ellenőrizni, hogy az állatokat a jogszabályok szerint előírt feltételek között tartják-e.

Dr.Pozsonyi Anikó
 
sitemap