Általánosságban nézve három féle tenyésztés van: vonal tenyésztés (linebreeding), inbreeding és outcrossing.

A „linebreeding” olyan egyedek párosítását jelenti, akik három vagy négy generációra nézve rokonságban állnak. Egy régóta alkalmazott következetes és biztonságos tenyésztési módszer szinte minden kultúrában.
Az „inbreeding” unokatestvérek és közeli rokonok párosítását jelenti. Drámai eredményt hozhat, néha gyönyörű, néha katasztrofális utódokkal. Ezt a tenyésztési módot csak azoknak lenne szabad alkalmazni, akik különös óvatossággal kezelnék és sok év tenyésztési tapasztalattal rendelkeznek.
„Outcrossing” olyan egyedek párosítása, akik között nincs rokoni kapcsolat. Persze ez csak részben mondható a Szibériai Husky esetében, hiszen általában fennáll valamilyen kapcsolat. Akkor jó alkalmazni ezt a módszert, ha a tenyésztő nem szeretné magát sarokba szorítani – ezzel új (remélhetőleg) kívánatos karakterisztikákat hozva be a vonalába, időről időre felfrissíti a genetikai állományt . Kevésbé előrelátható az eredmény mint a linebreeding és inbreeding esetében, de mindenképp használt módszer az előrelátó tenyészprogramok esetében.  Azt kell megérteni, hogy lényegében újra és újra megújítjuk a fajtát a generációk során, illetve a genetikai színesség nagyon fontos hogy fenntartsuk az életrevalóságot és típust.

Forrás: Michael Jennings "The Siberian Husky" c. könyve
Fordította: Karl Ágnes

Kedves Tenyésztők!
Várjuk a fentiekkel kapcsolatban véleményeiteket és javaslataitokat az Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezd a Javascript használatát, hogy megtekinthesd. email címre közzétételi célból.