Amerikai-magyar összefogás a szibériai husky aktivitásának kutatásában

A viselkedés nagyon sok gén hatásának eredője, ezért nehéz beazonosítani, melyek azok, amiknek szerepe van a viselkedés megjelenésében. De a szánhúzó-kutyások közreműködésének köszönhetőenaz MTA-ELTE, a Semmelweis Egyetem és a Columbia University kutatóinemrégiben két génről is kiderítették, hogy növelhetik a szibériai huskyk aktivitását és figyelmi képességeit.

A két gén (DRD4: D4-es típusú dopaminreceptor és TH: tirozin-hidroxiláz) olyan anyagok termelődését szabályozza, amelyek főként az agy önjutalmazó és mozgással kapcsolatos működésében fontosak. Azért esett a szibériai huskyra a választás, mert ősi, genetikailag a farkashoz közel álló fajta, és a DRD4 génből többféle változatot hordoz, mint a fiatalabb múltra visszatekintő fajták, ami segítheti a génhatások elkülönítését. Ráadásul a szánhúzó-vonalakat viszonylag hasonló körülmények között tartják a gazdák, ezért nem kell különféle környezeti hatásokkal számolni, amik elnyomhatják a gének által okozott csekély különbségeket.

A kutatók először egy rövid viselkedéstesztben lemérték, mennyit mozog a kutya, ha nem kap semmiféle utasítást, csak egyszerűen pórázon tartja a gazdája. A kísérletvezető ezután üdvözölte a kutyát, majd genetikai mintát vett tőle. Ehhez a kutya szájába nyúlt egy fültisztító pálcikával és finoman megdörzsölte a kutya pofájának belső nyálkahártyáját. Ez gyakorlatilag semelyik kutyának nem okozott gondot, viszont kiderült közben, hogyan viszonyul az idegenekhez és mennyire tűri az enyhe kényszer alkalmazását. A tesztet követően a gazdák kitöltöttek egy kérdőívet, ami a hiperaktív gyerekeket vizsgáló pszichológusok kérdőívéhez hasonlított. A Semmelweis Egyetemen végzett genetikai elemzés meghatározta, hogy melyik kutya milyen génváltozatokat hordoz. (A husky fajtában a TH génnek egy rövidebb és egy hosszabb változata van, a DRD4-nek viszont jóval több, összesen hét, köztük egy olyan, amit farkasoknál is gyakori. A változatok közül minden egyed legfeljebb kettőt hordozhat, amik lehetnek egyforma vagy különböző hosszúságúak, pl. két rövid vagy egy rövid és egy hosszú). A genetikai és a viselkedéstesztek összevetése azt mutatta, hogy a kevésbé aktív-impulzív kutyák csak hosszabb génváltozatokat hordoztak. A hosszabb TH változatok emellett azt valószínűsítették, hogy a kutya jó figyelmi képességekkel bír. Az eredmények a humán kutatások számára is jelentősek, mert megerősítették, hogy a vizsgált gének szerepet játszanak az aktivitás és a hiperaktivitás kialakulásában.

Az AnimalGenetics tudományos folyóiratban megjelent kutatásban magyar, szlovák, osztrák, svájci, román, amerikai és kanadai kutyások vettek részt. Ezúton is hálásan köszönjük a magyar résztvevők segítségét!

Link: http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/age.12058/abstract

Kubinyi Enikő
MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport

http://kutyakutatas.blogspot.hu/

 
sitemap