A kölykök értékelése

A kölykök értékelése

Jó néhány évvel ezelőtt megkérdeztem egy tapasztalt, "régi motoros" tenyésztőt, ő milyen életkorban szokta kiválasztani a legjobb kölyköket. "Kb. két órás korukban" – volt a válasz. Mondanom sem kell, eléggé megdöbbentett, hogy bárki bármit is tud mondani egy újszülött kölyökről, amely inkább hasonlít egy patkánybébire, mint szibériai huskyra. Aztán a tenyésztő azzal folytatta, hogy miután kölykök százait látta felnőni, elég jól ismeri a kutyáit ahhoz, hogy már a kölykök megszületése előtt tudja, milyen típus, felépítés várható. Tehát már csak a legjobb kölykök kiválasztása van hátra, amelyek hordozzák az általa keresett speciális tulajdonságokat.
Remélhetőleg még jóval a fedeztetés előtt minden tenyésztő elvégzi a házi feladatát, vagyis gondosan értékeli a szukáját és közeli rokonait. Ezután olyan fedezőkant választ, amely a legjobban kiegészíti a szukát, kompenzálja annak gyenge pontjait. Nagyon határozott elképzelésének kell lennie, miért éppen azt a két kutyát hozza össze egymással. Ha ismerjük a jellemző tulajdonságokat a pedigré mindkét oldalán, akkor elég jól megsaccolhatjuk, mi várható. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem érhetnek meglepetések. Gyakran előfordul, hogy az egyik kölyök néhány tulajdonsága teljesen eltérő a szüleitől és testvéreitől. Ilyenkor arra gondolunk, hogy a kölyök "visszaütött" valamely általunk nem ismert ősére. De az is elképzelhető, hogy a pedigré két oldalán lévő gének egyedi kombinációjának eredménye az új tulajdonság.
Még ha nem is választjuk ki a legjobb kölyköket megszáradásuk előtt, az értékelésük már itt elkezdődik. Egészséges, elégedett újszülötteket keresünk, amelyek folyamatosan gyarapodnak. Én születésükkor lemérem a kölyköket és megfigyelem a köztük lévő különbségeket, amelyek alapján hívóneveket adok nekik, mint például "Nagy Vörös", "Foltos" vagy "Szürke Csíkos". Az első két hétben – amíg beleférnek a babamérlegbe – kétnaponta mérem a súlyukat. Én személy szerint feleslegesnek tartom a gyenge kölyök megmentése érdekében tett hősi erőfeszítéseket. Ha a kölyök csak egy kicsit kisebb, mint a többiek, segítek neki a csecshez jutásban, de ha az anya folyamatosan kilöki az alomból, vagy sokkal kisebb és gyengébb a testvéreinél, akkor hagyom, hogy a természet tegye a dolgát. Az a véleményem, hogy a fajta egészségének azzal teszünk jobbat, ha csak a legéletrevalóbb kölyköket neveljük fel.

Már az első hetekben megmutatkozik a kölykök alapvető természete, temperamentuma. Amikor felemelik őket, néhányan nyugodtan tűrik a babusgatást, mások visítva, vadul kapálózva próbálnak visszajutni ismerős környezetükbe. Megfigyeléseim szerint a kézben nyugodt kölyköket a legkönnyebb nevelni, gyorsan alkalmazkodnak az új környezethez is. A tiltakozókból, kapálózókból lesznek az önfejűbb és függetlenebb kutyák. Ők lesznek a vezéregyéniségek, míg a csendesek inkább behódoló természetűek.
Mire kinyílik a kölykök szeme, már alaposan körbemászkálták az almosládát ingatag lábacskáikon és egymást is elkezdik harapdálni. A fejecskéjük egyéni formát kezd ölteni, a bundájuk teltebbé válik. A következő héten működni kezd a hallásuk és egyre messzebbre látnak. Ekkor már naponta játszom velük az almosládájukban, beszélek hozzájuk, vakargatom a mellkasukat és ráveszem őket, hogy kövessék a kezemet. Miután a hangok és a látvány még meglehetősen új érzékelések számukra, megriadhatnak az ismeretlentől, de gyorsan összeszedik magukat és alaposan megvizsgálják az eléjük tett idegen tárgyakat. Napközben nálunk mindig szól a rádió a kennelben, hogy a kölykök hozzászokjanak az emberi beszédhez és más hangokhoz.
Egyéni személyiségük 3-4 hetes korukban válik nyilvánvalóvá. Harci játékaik során kialakul a rangsorrend közöttük. Általában a legnagyobb kan és a leghangosabb szuka áll az élre. Nekiállnak kimászni az almosládából – a visszajutás gyakran nehezebb –, és felfedező útra indulnak a közelben. Azokból a kölykökből, akik már az elején elég bátrak újra meg újra kimászni a ládából, lesznek a legbarátkozóbb, legnyíltabb természetű felnőttek. Ebben a korban kezdem el komolyabban értékelni a temperamentumukat, az új dolgokra adott válaszreakciójuk és kalandvágyuk alapján. A kölyköket egyenként egy számukra ismeretlen környezetbe teszem, távol a testvéreiktől és az almosládától, és megfigyelem, hogyan reagálnak. Az a kölyök, amelyik meg sem mer mozdulni vagy rögtön megpróbál az ölembe mászni, nehezen fog alkalmazkodni környezetéhez és különleges figyelmet kíván majd a nevelése során. Amelyik körülnéz, azután óvatosan, szaglászva elindul felfedezni az új környezetet, valószínűleg magabiztos felnőtté válik.
Ebben a korban már feltehetjük a kölyköt a kozmetikai asztalra, megnyugtatjuk és adunk neki egy jutalomfalatot. Néhány nap gyakorlás elég, hogy többé ne kushadjon le félve magas, ismeretlen helyeken.

4-5 hetes korban már elég jól megítélhető a kölykök szőrzete, feje, csontozata csakúgy, mint a személyiségük. A szőrzet hossza és tömöttsége változatos lehet. Úgy tapasztaltam, hogy a télen született kölyköknek jóval nagyobb bundájuk van. Ez a vastag bunda gyakran megtévesztő, amikor a csontozatot vizsgáljuk, mert a tömött szőr a lábakon jóval vaskosabb csontokat mutat, mint amilyenek azok valójában. A kölykök füle nőni kezd, jobban arányban áll a fej nagyságával, így értékelhetővé válik a fültűzés és -nagyság. Az orr (fang) hossza és formája, a stop, a fej szélessége és formája szintén meghatározható. Ebben a korban a faroktartás még gyakran elég szoros és a tűzés magas. Egyik rosszabb, mint a másik, de az a tapasztalatom, hogy a farkak soha nem látszanak igazán jónak 5 hetesen. Így aztán a faroktartást kihagyom az értékelésből ebben a korban, hacsak nem különösen kunkori vagy oldalra lóg.

6-7 hetesen a kölykök kint vannak az udvaron, vadul kergetőzve, bukfencezve játszanak egymással. Most kezdem el figyelni a mozgásukat. Nem igazán lehet látni a lábak pontos helyeződését, de az ügetés egyenletessége megítélhető. Amikor kiengedem őket, először őrülten rohangásznak és ugrabugrálnak, de a kezdeti energiakitörés után általában lenyugodnak annyira, hogy néhány lépést ügetésben tegyenek meg. Azt a kölyköt keresem, amelynek egyenletes, kiegyensúlyozott mozgása van, még ha csak néhány lépésről van is szó. Ebben a korban kezdem el a pórázhoz szoktatást a kocsifelhajtón. Egy-két, az orruk elé tartott jutalomfalat segítségével megtöröm a tiltakozásukat és rábírom őket a sétára. A pórázon keresztül érzem a mozgásukat. Az ingadozó, döcögős járás vagy az egyenes vonalú, de egyenetlen mozgás annak a jele, hogy a kölyök testarányai nincsenek egyensúlyban vagy felépítésbeli hibája van, amire nincs szükségem. Ha már nyugodtan ügetnek a lábam mellett, lenézve ellenőrzöm, hogy a lábaik a testük középvonala felé közelítenek-e (vonalon járás). Ha az egy oldalon lévő első és hátsó lábak keresztezés vagy hézag nélkül találkoznak és a mozgás egyenletesnek érződik a póráz végén, akkor valószínűleg egy jó felépítésű, kiegyensúlyozott kölyök sétál a másik végén. A másik dolog, amire odafigyelek, a lépéshossz, vagyis hogy milyen messzire nyúlnak ki az első és hátsó lábak. A mellső mancsoknak a kutya orra alatt kell földet érniük.

A legtöbb kölyök a felnőttkori testarányait mutatja 6-7 hetesen, vagyis a lábuk és a testük (hossz és magasság) úgy aránylik egymáshoz, ahogyan kifejlett korukban. Most tehát jól elbírálható a hát és a lábak hosszának megfelelősége.

Ebben az életkorban láthatóvá válnak az egyes kölykök közötti különbségek, melyek mutatnak ígéretes formát és melyek nem. Sok tenyésztő 7 hetes korban kezdi átadni a kedvencnek szánt kölyköket új gazdáiknak. A kiskutyáknak legalább ilyen idős korukig vagy még tovább az anyjukkal kell maradniuk, akkor is, ha egyáltalán nem szopnak már. Az anyjuk sok értékes dolgot megtanít nekik, pl. hogyan legyenek jó természetű kutyák. Ha túl korán elszakítják őket az anyjuktól, gyakran agresszív zsarnokká válnak vagy nem alakul ki a kutya-tudatuk (nem tartják kutyának magukat) és később képtelenek lesznek más kutyákkal kapcsolatot teremteni.
Miután a kedvenc minőségű kölyköket elvitték új otthonukba, két vagy három kölyök marad, amelyek a legjobban megfelelnek a tenyésztő elvárásainak. Itt az idő alaposabban utánanézni azoknak a bizonyos tulajdonságoknak, amelyek elérésére ez a párosítás létrejött. Jobb fejtípust, erősebb felső vonalat, nagyobb szögelléseket, nyújtottabb mozgást, nagyobb testhosszt vagy kiegyensúlyozottabb testarányokat reméltünk elérni? Vegyük elő a listánkat, ha nem emlékszünk, és ellenőrizzük az első két tulajdonságot, amelyen a fedezőkan által kívántunk javítani. Ezek legyenek az elsődleges szempontok a kölyök kiválasztása során. Ha még így sem tudunk választani két kölyök között, akkor tartsuk még mindkettőt egy kis ideig. Ne érezzük úgy, hogy végleges döntést kell hoznunk, mert mindenképpen gazdához kell adnunk a kölyköket 7-8 hetesen. A szibériai husky kölykök idősebb korukban is jól alkalmazkodnak új családjukhoz.

Az eddigiekben főként a temperamentum, felépítés és mozgás értékeléséről beszéltem, amelyek a kiállítási kutya kiválasztásának szempontjai. Ha azonban az érdeklődési területünk az engedelmességi képzés, a kölyök temperamentuma és intelligenciája fog nagyobb szerepet kapni a döntéskor, habár emellett jó felépítésre is szükség lesz a magasabb szintű versenyekhez. Az engedelmes képzésre legjobban alkalmas kutya a gazda elvárásait és óhajait nagy kedvvel teljesíti. Az ilyen kölykök már korán keresik a társaságunkat, és éberen figyelnek ránk, amikor hozzájuk beszélünk. Barátságos, nyílt és magabiztos kölykök, akik nagy lelkesedéssel végzik a feladatokat.
A fogatverseny-célokra tenyésztett kutyák alapvető testfelépítése és temperamentuma szintén már aránylag fiatalon értékelhető. De ezeknek a kutyáknak olyan extra tulajdonságokkal is kell rendelkezniük, amelyek gyakran nem észlelhetők még négy hónapos korban sem. Ilyen pl. a veleszületett futási, húzási és vezérkutya-hajlam. Rendelkezniük kell a megfelelő intelligenciával, képesnek kell lenniük a csapatmunkára. Ez a munkaképesség, vágy és szív gyakran felülemelkedik a testi és vérmérsékletbeli tökéletlenségeken. Ezért a komoly versenykutya-tenyésztők néha az egész almot megtartják egy éves korukig, hogy kipróbálják őket hámban, rendelkeznek-e ezekkel a különleges jellemvonásokkal.

Tekintet nélkül az érdeklődési területünkre, a megtartandó kölyök kiválasztása legtöbbünk számára nem könnyű feladat. A legfontosabb lépés természetesen a megfelelő szülők kiválasztása. Soha ne tévesszük szem elől az adott párosítás indokait, ne csábítson el a legédesebb személyiség vagy a tengerkék szem, hacsak nem épp az a kölyök testesíti meg legjobban a többi kívánalmat is.

  
Egy napos korban a kölyök életrevalóságát, testi épségét (megvan-e mindene?) és mintázatát értékelhetjük
A három hetes kölyöknek már megsaccolható a szemszíne
  
 Hat-nyolc hetes korban a kölyök formája többé-kevésbé a felnőttkori testarányokat mutatja A Pat Hastings-féle professzionális módszerrel (Puppy Puzzle video) végzett kölyökértékelés egyik fontos mozzanata
  
 Nyolc hetesen a kölykök készen állnak új gazdáik boldogítására! 

 

Fain Zimmerman
Megjelent az International Siberian Husky Club: The Siberian Husky 3rd Edition c. kiadványban
Fordította: Márton Zsuzsa, Kakastavi Kennel

 
sitemap