Michael Jennings - Demavand`s II. rész
 

II. rész


Melyek voltak a legemlékezetesebb pillanataid a ringben?
A legszebb napom 1998-ban a nemzeti speciális kiállításon volt, amikor saját kutyáim, vagy olyan kutyák, amelyek tőlem származtak nyerték a BOB, AOM, legjobb tenyész-szuka díjakat és a legjobb tenyészkan is a mi egyik szukánktól származott. Voltak még kutyáink, akik második illetve harmadik helyet szereztek a veterán osztályokban, még a legjobb csoport is a mi tenyésztésünkből származott. Csak emlékeztetőül mondom, egy kis kennel vagyunk, mindössze hat kutyával, bár azt be kell valljam számos jó baráttal körülvéve.
Minden győzelemnek megvan a maga izgalma – számomra különösen a Speciális kiállításon elért győzelmeknek. Basra számos pontot gyűjtött speciális kiállításon és legalább egyszer fajtagyőztes is volt. Felejthetetlenek azok a szívet dobogtató, könyörtelenül idegtépő körök a ringben– különösen a végén, amikor nyertél. Halálra izgultam magam a tavalyi nemzeti speciális kiállításon, amikor Cassio nővére, Ariel nyert egy nagyon nehéz nyílt osztályban és második legszebb szuka lett. De valószínűleg az első nagy győzelem, mikor először fejeztem be a Championátust a kutyámmal - akiről már korábban beszéltem – marad a legemlékezetesebb, kockáról, kockára felidézhető esemény az életemben.
Ha jól tudom van egy kutyád melyet jelenleg kiállításokon mutatsz be. Mondanál erről valamit?
Igen, Cassio egy diagonális vonaltenyésztés eredménye, Kiev egyik fiával fedeztettem nagynénjét, Basra-t. Cassio négy hetes kora óta ragyogó megjelenésű kutya volt. Eredetileg egy barátomnál, Gail Castenguay-nál élt (innen a Secondwill név), de sajnos Gail nagyon elfoglalt volt és nem tudta sok kiállításra elvinni. Jack és Jane Steffennek nagyon tetszett Cassio már a kezdetektől fogva, így Cassio hozzájuk került és a fogatukban dolgozott, ahol már számos egyéb rokona is megtalálható. Jack és Jane rendszeresen foglalkozott vele, rendszerint Jack vezette fel. Később egy másik barát, Johanna DuWaldt-Coutu csatlakozott a „Cassio csapathoz”, vele együtt Jessica Plourde, aki a legjobb Husky handler akit valaha ismertem – Cassio repül, Jessica repül, de semmi felesleges, eltúlzott mozgás nem fedezhető fel egyiküknél sem. Azt kell mondjam így teljes a csapat.
Mi teszi Cassio-t igazi show kutyává?
Legkönnyebben úgy válaszolhatom meg ezt a kérdést, hogy rámutatok az eredményeire. Igen jelentős győzelmeket aratott minden olyan bíró-tenyésztő bírálata során, akiket magam is nagyra becsülök, kivétel csupán Natalie Norris, mivel ő nem igazán bírált mostanában. Cassio egy igazán mérsékelt, rendkívül jól szögelt, nagyon típusos, gyönyörűen mozgó Husky, akinek a felépítése jó munka képességet takar s a temperametuma egyszerűen mesés. Nagyon jó lábai vannak (feszes, íves lábtő és ovális, zárt mancs). Még Charlie Belford is dicsérte a lábait, pedig neki aztán igazán nehéz örömet okozni. Valójában nagyon tetszett neki Cassio így mindig próbáltam kitalálni vajon Cassio-t vagy kennel társát, Pontiac-ot (Pontiac egy Kiev unoka, aki vezérkutyaként fut Steffenék fogatában) tartja-e jobbnak. Sajnálatos módon Pontiac egyetlen alkalommal volt kiállítva a Portlandi nemzeti speciális kiállításon, amikor harmadik vagy negyedik lett nyílt osztályban, míg Cassio nyerte az osztályt. Igaz, hogy egészen az utolsó pillanatig, Pontiac volt az első helyen. A bíró Vince Bouniello volt, aki köztudottan hosszú időkön keresztül versenyzett.

Mik Cassio erényei?
Leginkább azok a dolgok, amelyet már említettem, de talán a legnagyobb erényét Sally O’Connel foglalta szavakba, amikor is odajött hozzám a tavalyi nemzeti speciális kiállításon és ezt mondta: „Tudod, észre vettem ma valamit. Amikor Cassio futott, nem lehetett hallani a lépteit a szőnyegen és ő volt az egyetlen, aki hang nélkül futott.” Elnevettem magam és ezt válaszoltam: „Al Stead mutatott erre rá egy pár hete a showsibe levelező listán – ha igazán szeretnéd a mozgást értékelni, csukd be a szemed. A legjobb mozgással bíró kutya az lesz, amelyet meg sem hallottál.”
Beszélnél nekem Cassio utódairól? Melyek azok a tulajdonságok amelyeket utódainak átad?
Cassio ez idáig csak kétszer fedezett, de úgy tűnik az erényeit, melyek a típus, mozgás és temperamentum, jól örökíti az utódaiban. Egy három kölyökből álló alomból két kölyök már pontokat szerzett hat hónapos korában és Johanna-nál van egy idősebb kan akinek csodálatos a felépítése, de mivel sajnos letörte néhány fogát, nem valószínű, hogy show kutya válik belőle.
Nem hiszem, hogy elengedhetlek anélkül, hogy bírói karrieredről is ne kérdeznélek meg. Remélem nem bánod ha kicsit erről is faggatlak.
Miért döntöttél úgy, hogy bíró leszel?
30 éven keresztül tanulmányoztam a fajtát, kiváló mentoraim és tanáraim voltak, ugyanakkor nincs sok olyan bíró, akinek múltba nyúló és funkcionális ismeretei lennének a fajtáról,  ezenkívül egyre jobban sántikáltam ahhoz, hogy állandóan a ringben futkározzak.
Biztos vagyok benne, hogy tudsz arról, hogy az AKC 2002 január 1-től be fog vezetni egy bírói összeférhetetlenségi vezérelvet, mely szerint az engedéllyel rendelkező bíróknak nem lehet érdekeltségük egyéb olyan szervezetben amely törzskönyvezést folytat így közvetlen konfliktusa van az AKC-vel és nem bírálhatnak ilyen szervezetek rendezvényein. Mit gondolsz erről? Olyan dolog ez, amely téged is érint?
Rám személy szerint semmilyen hatással nincs ez a döntés. Soha nem álltam kapcsolatban ilyen szervezetekkel és nem is értem a logikai alapját az ilyen alternatív regisztrációnak.
Azt hiszem, ezek a szervezetek csak arra jók, hogy összeugrasszák az embereket.
Szerinted az AKC elegendő előképzettséget igényel azoktól, akik bírók szeretnének lenni? És szerinted hogyan tudná erősíteni az AKC a képzési programját a jövendőbeli bírók számára?
Hát én nagyon szívesen látnám azt, hogy a jövendőbeli Szibériai Husky bírók legalább egyszer utasként üljenek egy jó fogat húzta szánon. És jó lenne, ha elhinnék azt, ami a Speciális kiállítások szemináriumának részeként a bírói képzési programokon elhangzik. Bár mind tudjuk, hogy egy társasági fajtákat bíráló számára nagyon hosszú út vezet a Szibériai Huskyhoz, s ezen kívül azt is, hogy a legtöbb fajtát elég felületesen és szeszélyesen bírálják.
Szerinted a rossz bírálatok érdek döntések vagy inkább a standard  elégtelen ismerete miatt születnek?
Hát, az biztos, hogy sokkal könnyebb az embereket megismerni, mint  a kutyákat.  Így a póráz másik vége gyakran nagyobb figyelmet kap akár tudatlanság, akár különböző érdekek miatt. 
Mennyire terjedtek el a politikai döntések a ringekben mostanság?

A kutyás világban is különböző érdekek halmozódnak fel, a bírálat pedig szubjektív, így bizonyos tekintetben minden az érdekeken múlik. Az érdekeket mindig a pénz vezeti, így sajnos a kutyás világot is. Az biztos, hogy nagyon sok rossz bírálat születik, egy részük kétségkívül különböző érdekek miatt, más részük egyszerűen tudatlanságból fakad. Ugyanakkor a tudatlanság is gyakran visszavezethető az érdekekre.

Mi volt a bírói karriered csúcspontja?
 
Mindig megtiszteltetés ha bírónak kérnek fel, de a Nemzeti Speciális kiállítások különös kiváltságot jelentenek.
Bíráltam ilyen kiállításokon Olaszországban, Franciaországban és az USA-ban, mindegyiknek meg volt a maga szépsége, bár nem kétséges, hogy a legtöbb kiváló minőségű állattal az USA-ban 2004-ben rendezett Speciális kiállításon volt alkalmam találkozni.
 
Milyen érzés volt ezen a 2004-es Speciális kiállításon bírálni?
 
Hihetetlen élmény volt. Tudod, hogy több mint 30 évet töltöttél a fajta tanulmányozásával, és egyszer csak ott találod magad a Speciális kiállítás ringjében ahol a legtöbb kiállító valamikor már elért valamilyen kiemelkedő eredményt eddigi pályafutása során. Olyan ez, mint egy mérföldkő. Egy koncentrált esemény, ahol a kezedben van a lehetőség, hogy döntéseket hozz, mindazok alapján, amit eddig tanultál. Ugyanakkor egy nehéz munka, amely végül nagyon kimerítő.
 
Minden sportban (amire csak gondolni tudok)  a döntő jelenti a legfontosabb momentumot. Így például a tenniszben is a döntő vonzza a legnagyobb tömeget. A kutyakiállítások világában mégis a Best in Show program a legkevésbé népszerű a nézők körében. Szerinted miért van ez?

Úgy gondolom az összes nagytudású kutyás ember örömmel venné ha a kutyakiállítások a fajtabírálatokkal be is fejeződnének. A csoport és a Best in Show bírálatok leginkább a rongyrázásról szólnak és nem igazán járulnak hozzá a fajták minőségi javításához. Engem nem igazán érdekel, hogy az én Szibériai Huskym jobb mint a te Boxered valakinek a véleménye szerint. Ez aztán az ég világon semmit nem jelent. Így részemről Fajtagyőztes címet nyerni annyi, mint megnyerni a tennisz döntőt. Best in Show programban nyerni olyan mint különböző sportokat egymáshoz mérni – pl. a legjobb tenisz játékos messzebbre ütötte a golf labdát, mint a legjobb golfbajnok. Ez inkább szórakoztató, mint hasznos.

Aztán persze ott van az is, hogy az emberek kifáradnak a kutyakiállításon és szeretnének haza menni. Így nem túl sokan maradnak a  fináléra. Az inkább a handlerek játéka. Tulajdonképpen ha körülnézel a BIS ring környékén, leginkább egy zárás környékén járó kaszinóhoz hasonlítható ahol a fáradt dolgozók felosztják magzuk közt a nyereményeket.

Bírálataid során látsz különbséget  a fajtában keleten, nyugaton és közép-nyugaton?
Ma már nem. Évekkel ezelött igen. Akkor a keleti oldalon látott Huskyk típusosak voltak, néha kicsit tömzsik, a közép-nyugati kutyák nagyobbak és hosszabb szőrűek, míg a nyugatiak hosszabb lábúak, de ma már többé kevésbé ugyanolyan állatokat találunk az ország minden pontján. Persze nem tart sokáig míg a kiállítást figyelő kutyások kiismerik, melyik bíró mit szeret, milyen az ízlése, ennek köszönhetően bármerre bírálok, mindig hasonló állatokat látok. És végül is úgy gondolom ez így is van jól.
Hogy érzed magad olyan helyzetben, amikor egy kiállító megkérdezi tőled, hogy miért nem nyert döntésed alapján a kutyája?
Oh, ez nem szokott engem zavarni, de nem igazán jellemző, hogy megkérdeznék. Néha egy-egy kezdő megkérdezi, miért döntöttem így vagy úgy, de a legtöbb tapasztalt kiállító a bírálatot végignézve tudja a választ arra, hogy miért nem nyert. Gondolhatják, hogy őrült vagyok vagy hülye, de ha megnézik a kutyáikat és a győzteseimet, általában jól látható a különbség. Természetesen, vannak, akik minden alkalommal arra hivatkoznak, hogy politika, korrupció vagy Önös érdekek miatt nem nyertek. Olyanok Ők, mint az adás zaj a rádióban – kifejezetten zavaró, ugyanakkor elkerülhetetlen, mert mindig is létezett.
Említetted, hogy bíráltál Franciaországban és Olaszországban. Milyennek találod az ott látott Szibériai Huskyk minőségét az USA-ban lévőkhöz viszonyítva?
Az ott található egyedek száma jóval alacsonyabb és a felvezetés is lezserebb.
Kevesebb vonallal dolgoznak, mondhatjuk, hogy kevesebb Szibériai Husky családfa van a törzskönyveken. Ettől függetlenül, ezekben az országokban is vannak figyelemre méltó állatok, köztük számos olyan kutyával, amely bárhol a világban megállná a helyét.
Melyek voltak a legemlékezetesebb pillanataid bírálat közben?
A legjobban azt szeretem látni, amikor végig nézek a ringbe bevonuló osztály győzteseimen és öt vagy hat egymáshoz nagyon hasonló állatot látok, olyan kutyákat melyek hasonló arányokkal és típussal rendelkeznek.  Jó érzés olyan állatokat díjazni, amelyekkel kapcsolatosan meg vagy győződve arról, hogy fajtájukat kiválóan reprezentálják, de nem hiszem, hogy a bírálat során ugyanazt az eufórikus érzést átélhetjük, mint kiállítóként. Elég kemény munka a nagyszámú nevezések bírálata, mire 100 kutyát elbírálok, igencsak elfáradok – ez első sorban idegi fáradtság – és ekkor jön még csak a neheze. Az az elégedettség érzés, amelyet a bíróként érzel sokkal kevésbé személyes, mint az borzongató izgalom, amit kiállítóként élsz meg győzelem esetén. Bíróként a kiállított kutyák minősége összességében tölt el kellemes érzésekkel, de sajnos csak néhány kutyát lehet győztesként kiemelni, hiába van a felvezetettek közt 6-8 olyan, amelyet szívesen díjaznál. Így a legemlékezetesebb napok azok, amelyek úgy végződnek, hogy arra gondolok, a fajta igen jó formában van és néhány osztályban még a harmadik, negyedik helyezettjeim is igazán kiemelkedő állatok voltak. Ahogy a kiállítók elégedettsége egy adott napon a bírótól függenek, úgy a bíró elégedettsége a kiállítóktól függ, pontosabban attól, hogy milyen kutyákat neveztek be hozzá.

Van még valami, amit esetleg szeretnél elérni a fajtával kapcsolatosan?
Kiállítói szempontból, még jó lenne egy BIS címet elérni, de a legfontosabb tennivalóim az elletőláda körül vannak, minthogy soha nem lehet túl sok jó Szibériai Husky-t tenyészteni. Számomra ez jelenti az igazi művészetet, minden kiemelkedő fiatal kutya új és új eredményt jelent. És természetesen mindig azon vagyunk, hogy olyan kutyákat tenyésszünk, akik egy kicsit jobbak a szüleiknél.
És végül kérlek mond el milyen feladataid, terveid vannak még erre az évre?
Hát azt hiszem egy nagyon jó kis verses kötetem kerül kiadásra, de az is lehet, hogy kettő. Ezeken sokkal hosszabban és sokkal keményebben kellett dolgoznom, mint a kutyákkal. Ugyanakkor van néhány igencsak igéretes alom tervem és néhány fiatal kutyám akikkel foglalkoznom kell, hogy aztán kiállíthassam majd őket.
Nagyon szépen köszönöm, hogy ilyen sok időt szántál ránk. Igazán nagyon kellemes volt számunkra.
Én köszönöm az érdeklődést és a lehetőséget, és köszönöm a kiváló kérdéseket. Ha még csak egy rövid tanácsot adhatok azoknak akik most csöppentek bele a játékba: gondoljanak arra, hogy a versengés jó, de a legfontosabb végül is az, hogy jó kutyákat tenyésszünk. Az együttműködés viheti csakis előre a fajtát; bármit is értem el, ezek mind egyrészt a türelem, másrészt a hasonló gondolkodású barátok segítségének a gyümölcsei.

Szibériai Husky családfákat vizsgálni sokkal hasznosabb mint egyedeket.
M Jennings

A kiállítási ring csupán egy olyan hely ahol összehasonlíthatjuk a tenyészállományokat
M Jennings

Csak ha „látsz” akkor tudsz tenyészteni, így a tanulás feltétlenül szükséges
M Jennings

A jó tenyésztő igazából a csapat vezetője, aki azért küzd, hogy a csapat erős és egészséges legyen.
M Jennings

Hogy kontroláld a jövőt, meg kell értened a múltat.
M Jennings

Szinte minden nap tanulok valamit a kutyáimtól.
M Jennings

A Szibériai Husky az a fajta, ahol a kevesebb gyakran több.
M Jennings

A tenyésztés sokkal inkább művészet, mint tudomány, bár van benne tudomány is bőven.
M Jennings

 

A szánon Jack Steffen, Kiev és Cassio a fogatban hátul, Pontiac bal oldali vezér.



 
CH Demavand's Cassio Secondwind
 


CH Wildestar's Cat Ballou
 

Nemzeti Speciális kiállításon
Bal oldalon, CH Demavand's Sappho utódai a fedezőkanok versenyében
Jobb oldalon, balról jobbra haladva a legjobb tenyésszuka utódai, Basra, Kiev, Kitty


CH Demavand's Zola (BW)
és CH Demavand's Kiev (BOB)


CH Demavand's Sashunka of Sno-Den


CH Demavand's Kiev fiatal korában


CH Demavand's Cassio Secondwind 


CH Demavand's Cassio Secondwind


CH Demavand's Basra



Hátul balról jobbra:
CH Demavand's Cassio's Secondwind
Zvezda's Rastaban of Liyaza
CH Zvezda's Juno
Elöl balról jobbra:
Zvezda's Phoebe of Chotovotka
Zvezda's Elektra

 


CH Demavand's Liyaza Cassandra

 
sitemap