Grönlandi élmények - III. rész

Előző részek: Grönlandi élmények - I. rész és Grönlandi élmények - II. rész

Minden modern felszerelés ellenére a GPS itt jószerint használhatatlan, bár létezik. Megmutatja a legrövidebb utat hazafelé… esetleg a legközelebbi gleccserhasadékon keresztül. A kutyák ezt jobban tudják. Szélsőséges időjárás esetén, amikor a tájékozódás lehetetlenné válik, oldalára döntik a szánt, minden ruhát magukra vesznek, szélárnyékba ülnek és odaszólítják a kutyákat….bár nemigen kell szólítani őket, maguktól is odakuporodnak.
Grönlandon nincs szükség fegyvertartási engedélyre, elegendő a betöltött 14 éves életkor és két év állandó grönlandi lakhely. Igen furfangos eszköz a fókavadászatra használt távcsöves puska: a vadász hason csúszva közelíti meg a léket, míg őt magát és a puskát egy kicsiny szántalpakon csúszó fehér vitorla rejti el.


A befogott kutyák mellett szabadon fut egy tapasztalt, utat jól ismerő kutya, legtöbbször idősebb szuka, melynek otthon kölykei vannak, így igen erős a motivációja hazatérni. Kizárólag ezeknek a vezérkutyáknak engedélyezett kivételesen, hogy megérjék a 11 éves kort, egyébként a kutyákat az állatorvos 8 éves korukban lelövi. Kemény világ a szánhúzók részére…törvény kötelez minden tulajdonost a 6 hónapnál idősebb kutyák láncra kötésére, a szabadon futó kutyákat figyelmeztetés nélkül lelövik. Igaz, azt is előírja, hogy minden tulajdonos köteles naponta etetni és takarítani a kutyáit, ha ezt elmulasztja és a szomszédok kifigyelik, a hatóság közbelép.
Háza vagy bármilyen menedéke csak a kutyák egy részének van. Többségük a szabad ég alatt, 5 méteres láncon tölti az egész évet. Nyáron kapnak ivóvizet, télen csak akkor, ha minden havat jegesre, azaz ehetetlenné tapostak maguk körül. A legolcsóbb és legáltalánosabb eledel a halgyári hulladék, azaz a  halászzsákmány 95%-át kitevő halibut (fura hal, mely BAL OLDALÁN fekve úszik a tengerfenéken, így célszerűen bal szeme a feje tetejére vándorolt), melyről lemetszették az értékes szeletet, a maradékot (fej, gerinc, farok) füstölve szárították.





Az élelmiszerüzletekben (Grönlandon is van Spar üzletlánc) kapható import száraz kutyaeledel, melyet azonban kevesen engedhetnek meg maguknak, ára ugyanis (mint valamennyi importárué) körülbelül a négyszerese az itthoni áraknak. Az import kutyaeledelt európai szemnek hihetetlen szöveggel reklámozzák: vegye ezt, a legolcsóbb, mert testsúlykilogrammonként 10-13 g naponta elegendő az ÉLETBENMARADÁSHOZ (sic!).

A legyezőszerű fogatolás előnyökkel és hátrányokkal is jár. Mivel 15-20 kutya is befogható, kétségtelenül nagyobb terhet tudnak húzni, mint például az Alaszkára jellemző fogatolási móddal. A fogat indulása az első percekben ámulatra méltóan kaotikus. A rögtön felpattanó kutyák átugrálnak még fekvő társaikon, a gyakorlatlanok fordulnak néhányat, és mindig van egy-két kutya, mely összeverekszik, így az első percek a (ma már nem bőrből való) szíjak kibogozásával telnek, mire a rend kialakul. Betanítani egy kezdő kutyát sem kell, az egyéves kutyát egyszerűen befogják a többi közé. Kivétel a a kutya hátára kétoldalt rögzített hátizsákhoz való rövid szoktatás.


Kisebb marakodás a kutyák közt mindennapos, a kanok közötti rangsorviták ritkán végződnek súlyos sérüléssel, annál veszedelmesebbek a kölykeiket féltő szukák közti verekedések. A nekünk előadást tartó tenyésztő vezérkutyája egyszer alulmaradt egy verekedésben, fél oldalát letépték. At ijesztő méretű sebet az állatorvos összevarrta, de gallér híján a kutya másnapra kiszedegette a varratokat. Gazdája – bízva abban, hogy a Sarkkörön túl igen kevés a baktérium – úgy hagyta, és a szuka néhány hét múlva ugyanúgy futott a szán mellett, mint régen.


A kutyák, beleértve már az egészen kicsi kölyköket is,  gazdájukon kívül igen bizalmatlanok az emberekkel szemben. Idegen számára életveszélyes láncuk hatósugarán belülre lépni. Minden Ilulissatba látogató turista ingyenes várostérképet kap, melyen feltűnő piros sávozással vannak jelölve a területek, ahol a szánhúzók vannak megkötve, se szeri se száma a nyomatékos felhívásoknak, hogy NE gyalogoljunk át területükön. Megérinteni így csak az általunk felkeresett tenyésztő 6-7 hónapos kutyáját lehetett, illetve egy autóút közelében megkötött kutyacsalád kölykeit, melyek hozzászokván a sok gyalogoshoz, gátlás nélkül közeledtek, előttünk hemperegtek, sőt, kézbe venni is hagyták magukat (mert mégiscsak bementünk közéjük)


20-25 évvel ezelőtt a szánhúzók még szabadon jártak egész évben. A falkákba verődő éhes kutyák azonban gyakran támadtak meg embereket, nem volt tél tucatnyi halálos áldozat, többnyire iskolás gyerekek nélkül. A szigorú állattartási törvényt ekkor hozták.


Napokig próbálkoztam egy még szabadon kószáló 6-7 hónapos kölyök megkörnyékezésével. Rendkívül félénk volt, eleinte messziről megugatott, de a harmadik napon sem jött 3 méternél közelebb. A végén leültem a földre, sajnos bele egy halom halmaradékba, majd kirángattam egy cafatot magam alól és nyitott jobb tenyeremen odakínáltam neki, míg én balra fordítottam a fejemet. A szemem sarkából figyeltem, ahogy több perc tusakodás után, remegő, ugrásra kész inakkal megközelített, előrenyújtott nyakkal nagyon óvatosan elvette a haldarabot, majd azonnal elmenekült.


Ilulissat különös vonzerejét jelentik a naponta gyakorlatilag 24 óra hosszat tartó kutyakoncertek. A tulajdonosok ugyanis a nap legkülönbözőbb óráiban etetik saját falkájukat, és ezt a völgy összes kutyája látja, ilyenkor ők is rázendítenek.
A városképhez hozzátartoznak a nyáron használaton kívüli, házak közt tárolt szánok, valamint a még mindig magas bakokra helyezett kajakok (az üvegszálas műanyag csónaktest ugyan már nem vonzó eledel a kutyáknak, de a szokás megmaradt, mert az óvatlanul elhelyezett bőrkajakokat a kutyák régen egyszerűen felfalták). A barakkszerű házak, szánok tucatjai, rendszertelenül telepített kutyaházak a távolról vonzó, színes települést közelről felhagyott fatelephez teszik hasonlóvá.



Pénzes Olga
 
sitemap