Mérgező növények
Ha végignézzük kertjeinkbe és otthonunkba betelepített növényeinket rájövünk, hogy ezeknél a "háziasítás" célja kizárólag az esztétikai szempontokon alapult. Hiszen olyan elemi szempontok, mint például, hogy ne okozhassanak mérgezést, nem szerepel a dísznövények kiválasztásánál.
Gondoljunk csak egyik legismertebb kerti, avagy szobanövényünkre, a leanderre, amelynek minden része veszélyes. Őshazájában a pásztorok nem egyszer attól szenvedtek mérgezést, hogy egy leander-ligetben pihentek meg, ahol a nagy melegben kipárolgó méreganyagok miatt lettek rosszul.
Vagy itt vannak a kedvelt foltos levelű Dieffenbachia fajok, amelyeket őshazájukban kínzásképpen etettek meg emberekkel. Eredeti nevének fordítása is erre utal: némító nádnak hívják. E két szobanövényként tartott fajról köztudottak mérgező tulajdonságaik, csak úgy, mint a kertben tartott tiszafának, amelynek piros színű magköpenyét leszámítva (a madarak egyik kedvenc eledele) minden egyéb része mérgező.

A kutyák és macskák gyakran mutatnak érdeklődést a növények levelei iránt. Minden gazda láthatta már, amint kedvence például füvet eszik. Következésképpen egy unatkozó kutya a lakásban, nem meglepő módon, többnyire a növényeknek esik neki elsőként. Ha kutya van a háznál, sokszor még a kertben sincsenek biztonságban a virágok, legyen szó akár kölyök, akár felnőtt kutyáról. Nagy a veszélye annak, hogy az elfogyasztott virágok nagyobb kárt okoznak a kutyánkban, mint az állat a növényünkben.

Hogy mindezeket megelőzhessük, álljon itt példaként néhány dísznövény, amely szinte minden kertben vagy lakásban fellelhető, és többnyire tulajdonosaik nem is tudnak káros tulajdonságaikról.
Ez persze nem jelenti azt, hogy ezeket irtsuk ki közvetlen környezetünkből, hiszen akkor előbb-utóbb nem maradnának növények kertjeinkben. Némelyik mérgező, mások ősszel túl sok lombot hullajtanak, megint mások pedig vonzzák a darazsakat, esetleg a levéltetveket. Tehát valamilyen hátránya minden növénynek van, a mérgezőknek pont ez a tulajdonságuk. Egy kis odafigyeléssel azonban a mérgezések elkerülhetők.

Amarillisz (Amaryllis belladonna)

A hagymától a leveleken át egészen a virágokig minden része mérgező. Elfogyasztását követően gyomor- és bélgyulladásra jellemző tünetek alakulnak ki, melyet hányás és hasmenés kísér. Súlyosabb esetekben ez izom-, és légzésbénulással is kiegészülhet. Gyógykezelése tüneteket enyhítő szerekkel lehetséges: fontos a folyadékpótlás, gyulladáscsökkentő szerek beadása, és a likorint, valamint amarillisz alkaloidot lekötő adszorbenssel javasolt a mérgezés enyhítése.


Hortenzia
Az egész növény mérgező, elfogyasztását követően pár órán belül jelentkeznek a tünetek: hasi fájdalom, hányás, véres hasmenés, légzési problémák. Hánytatás után adagoljunk aktív szenet a betegnek, ami leköti a méreganyagokat, majd legkésőbb ezután orvosi kezelés következik: nátrium-tioszulfát oldatot kell adni intravénásan.


Jácint
A tavasznak e kedves hírnökét cserepes növényként hajtatva már télen is lehet kapni a virágboltokban. Méreganyagai a kalcium-oxalát kristályok és alkaloidok főként a hagymában találhatók. A kristályok a gyomor- és bélrendszert izgatják, tünetei ebből adódóan öklendezés és hányás. A beteget hánytatni kell, még jobb a gyomormosás. A szájüreget öblögessük vízzel, adagoljunk a betegnek aktív szenet, és itassunk vele sok tejet, mert annak kálcium tartalma részben kicsapja az oldható oxalát kristályokat. Vérnyomáscsökkenés és súlyos folyadékvesztés esetén folyadék-, és elektrolitpótlás szükséges.


Kálla
A mérgezést a virág és a növény nedvei okozhatják. Méreganyagaik a kálcum-oxalátok irritálják a nyálkahártyát a szájban, a bőrön. Elfogyasztását követően hasmenés, hányás pupillatágulás később aluszékonyság következik be. Az okozott tüneteknek megfelelő kezelés javasolt.


Hajnalka
Egyik legkedveltebb egynyári futónövényünk. Ha víz-, és tápanyagigényét megfelelően kielégítjük, rövid idő alatt nagy felületeket futtathatunk be vele. Nagy, zöld szív alakú levelei mellett, színpompás nagy virágai is megkapóak. A magjai azonban mérgezőek, az LSD-vel rokon anyagokat tartalmaznak. A mérgezés első tünete viselkedészavarokban jelentkezik: zavartság, izgatottság, dühöngés, tájékozódási zavarok. Később öklendezés, hányás, pupilla tágulat és vérnyomás csökkenés figyelhető meg. Terápiája hánytatás után aktív szén adagolása.


Leander
Kedvelt szobanövény a leander is, mely alkaloidákat és glikozidokat tartalmaz. Ezek az anyagok rosszullétet, heves hányást, hasmenést okozhatnak. Embereknél gyakori a fejfájás, előfordulhatnak keringési zavarok is.


Tuják
Melyik kutya ne szeretne botokat, ágakat rágcsálni? Nem mindegy azonban, melyik fa vagy bokor ágáról van szó! Bűnügyi regényekből is ismerős lehet a tiszafa, mely korábban kedvelt eszköze volt gyilkosoknak, és öngyilkosoknak egyaránt. A piros bogyó húsának kivételével a növény minden része igen mérgező! Hasonlóan veszélyes az aranyeső, melynek főleg a magjai ártalmasak, de ágainak rágcsálása is mérgezési tüneteket okozhat. Szerencsére a tujákat legtöbbször csak megjelölni szokták kutyáink a levelek ugyanis gyulladást okozó hatóanyagot tartalmaznak, súlyos esetben visszafordíthatatlan folyamatot indítanak el a májban és a vesében.


Puszpáng vagy buxus
Az örökzöld puszpáng vagy buxus levele, sőt kérge is mérgező: hatóanyaga hányást, hasmenést, bélgörcsöket okoz, sőt a központi idegrendszer bénulását is előidézheti. Karácsonykor a csillagszóró mellett maga a karácsonyfa illetve a fagyöngy lehet veszélyes kutyánkra nézve. A fagyöngy termésének, leveleinek vagy ágainak elfogyasztása apátiát és mozgászavarokat okoz. Kezelés hiányában a testhőmérséklet csökken, a keringés összeomlik. A fenyőfa esetében a tűlevelek aromatikus olajtartalma irritálja a száj és a torok nyálkahártyáját, illetve a gyomrot és a beleket. Heves reakciók nem lépnek fel, de előfordul, hogy a kutyának sokáig nincs étvágya. Érdekes, hogy már az ágakkal kapcsolatba került víz – pl. esővíz, víz a vázában – is kiválthatja a fent említett tüneteket. Ha kutyánkat mérgező növény elfogyasztásán kapjuk rajta, az állatorvos által beadott hánytató általában megakadályozza a káros következményeket. Hatékony lehet a gyomormosás vagy valamilyen, a mérget megkötő anyag beadása. Fontos a gyors beavatkozás, ne halogassuk az állatorvos kihívását!


Ebben a témában még számos növényről eshetne szó bővebben. A teljesség igénye nélkül még pár érdekességet csak felsorolásképpen említenék meg:

  
Szellőrózsa: a növény minden része mérgező Borostyán-aralia: a növény minden része mérgező 
  


Rákvirág: a növény minden része mérgező Aszparagusz: a növény minden része mérgező 
  


Angyaltrombita: a növény minden része mérgező Bíboros kalapácscserje: a növény minden része mérgező 
  


Diffenbachia: a növény minden része mégező Begonia elatior: a levél vagy hajtás mérgező 
  


Cikasz: a levél vagy hajtás mérgező Primula obconica: a levél vagy hajtás mérgező 
  


Pachypodium lamerei: a levél vagy hajtás mérgező Pirosló filodendron: a levél vagy hajtás mérgező 
  


Sansevieria (anyósnyelv): a levél vagy hajtás mérgező Klivia: a föld alatti szerv mérgező 
  


Schefflera: a levél vagy hajtás mérgező Ciklamen: a föld alatti szerv mérgező 
  


Amarillisz: a föld alatti szerv mérgező Könnyezőpálma: a föld alatti szerv mérgező 
  

Kroton: a növényben lévő tejnedv mérgező 
 


Ficus: a virág vagy termés mérgező Flamingo: a virág vagy termés mérgező 
  


Korallbokor: a virág vagy termés mérgező Dipladenia (tölcsérjázmin): a virág vagy termés mérgező 

Karácsony Petra

 
sitemap