A kutya - Szánhúzókutyák a sportok királyai is lehetnének
A legtöbb kutyafajtához hasonlóan a szánhúzóknak is szükségük van rendszeres elfoglaltságra és testmozgásra, hogy felesleges energiájukat levezethessék. A különböző szánhúzósportokon kívül számos lehetőség közül választhat bármelyik lelkes északikutya-tulajdonos, aki kedvencével közös mozgásra, kikapcsolódásra vágyik. Ezeket a sportokat egyetlen kutyával is lehet űzni, és ha szükséges is hozzájuk valamilyen különleges felszerelés, azok a kutyaiskolákban, illetve a speciális kiképzőhelyeken megtalálhatóak – nem kell őket megvásárolni –, így bárki számára elérhetőek. Ráadásul az agility, dog-dancing, obedience, flyball – vagy a samoyed esetében akár a terelés is – segít a szorosabb kutya–gazdi kapcsolat kialakításában, és a kiképzéseken elsajátított gyakorlatok, az engedelmesség és a folyamatos kontaktus, amely ezeknél a sportoknál elengedhetetlen, a közös mindennapokat is megkönnyítheti.



Bár akad egy-két szánhúzó az őrző-védő sportban is, ők az ott végzett feladatokat elsősorban játéknak tekintik, mivel náluk az emberrel szembeni agresszió nem megengedett.

Felmerülhet a kérdés, hogyha a szánhúzók a fentebb felsorolt tevékenységek közül mindre alkalmasak, akkor főként Európában, miért nem látunk rendszeresen szibériai huskykat ugrálni az agilitypályán, malamutokat engedelmességi versenyt nyerni vagy samoyedeket a birkák után galoppozni? A válasz egyszerű: ahhoz, hogy ezekben a sportokban egy szánhúzó eredményes legyen, valamivel több munkára és türelemre van szükség, mintha például egy juhászkutyával próbálnánk elérni ugyanezt. Azok a jellembeli tulajdonságok, amelyek a szélsőségesen hideg éghajlaton nélkülözhetetlenek voltak az életben maradáshoz – önállóság, önfejűség és dominancia –, jelentősen megnehezíthetik a velük való munkát, de korántsem teszik lehetetlenné! Különösen, ha sikerül megtalálnunk velük a közös hullámhosszt, ha határozottan, de sohasem durván képezzük őket folyamatos motiváció mellett, akkor sok kellemes meglepetésben részesíthetnek bennünket. Nem fogják a gazdi két szép szeméért sokadszor is végrehajtani ugyanazt az unalmas gyakorlatot, ne is várjunk el ilyesmit tőlük. A gyakorlatok mindig legyenek változatosak, lehetőleg egyszerre csak rövid ideig várjunk folyamatos figyelmet, és a helyesen végrehajtott feladatokat azonnal jutalmazzuk. Ne kényszerítsük őket sem kézzel különböző testhelyzetekbe, sem a póráz rángatásával, inkább keltsük fel és tartsuk fenn az érdeklődésüket, és testjelekkel próbáljuk elérni, hogy maguktól vegyék fel a kívánt pozíciót, azt kihasználva, hogy a tekintetük és ezzel együtt a testük is a jutalomfalatot tartó kezünket követi. Ha megértjük őket, és meg tudjuk értetni magunkat velük, ha betartjuk a legfontosabb szabályokat, úgymint következetesség, türelem és jól időzített jutalmazás, nagyon gyorsan rendkívül látványos eredményeket érhetünk el – és elkönyvelhetjük, hogy azért látunk kevés szánhúzós gazdit a különböző kiképzéseken, mert az előítéletek miatt meg sem próbálják. Pedig kitartó munkával, némi akaraterővel és elhivatottsággal érdekes színfoltjaivá, akár eredményes versenyzőivé is válhatunk e sportoknak szánhúzóinkkal. Amerikában megszokott dolog, hogy egy husky vagy malamut obedience-ezik, agility- és dog-dancing bajnok samoyedet pedig Európában is találunk, ahogy terelőképesség-vizsgásat is.



Fazekas Emese
Iceblazer Samoyed Kennel

 

 


Megjelent az A kutya 2010. februári számában

 
sitemap