Szibéria, az alvó ország. Találó elnevezés, ha a hosszú télre és a rövid nyárra gondolunk. Szibéria északnyugati területein él a szamojéd népcsoport, amelyről a fajta a nevét kapta. A samoyed ősi munkakutya, használták rénszarvasok terelésére, vadászatra, csomagok, emberek szállítására. A gyerekekre vigyáztak, játszótársaik voltak, éjszakánként a sátrakban melegítőként szolgáltak.
A zord éghajlat, a nélkülözés nagyon szoros kapcsolatot alakított ki az ember és a kutya között.

A samoyed kölykök minden szívet meghódítanak bájos megjelenésükkel, kedvességükkel. Ha úgy döntünk, hogy samoyed kölyköt szeretnénk vásárolni, bizonyosodjunk meg arról, hogy a kölyök jó helyről való, típusos és kiegyensúlyozott. A választást sose kapkodjuk el, látogassunk el több helyre, beszélgessünk el a tenyésztőkkel, az igazi tenyésztő bármikor szívesen fogad bennünket. Biztosan megtaláljuk majd a nekünk való kiskutyát, legyen az kedvenc, kiállítási vagy munkakutya. Fontos kiemelt figyelmet fordítani az örökletes betegségekre, a szemszűrésekre és a csípőízületi diszpláziára, valamint arra, hogy a kölykök rendelkezzenek pedigrével, mert ez a dokumentum igazolja azt, hogy a kölyök fajtatiszta.
A samoyed ideális családi kutya, számára legfontosabb a család közelsége és a sok mozgás. Ha ezt nem tudjuk biztosítani számára, nem lesz boldog, meg fog változni a személyisége, rombolhat. A fajta semmiképpen sem ajánlott panelba, illetve olyan helyre, ahol huzamosabb időt kell kennelben eltöltenie.

Már kölyökkorban következetes nevelést igényel, mert a samoyed úgy gondolja, amit egyszer megengedtünk neki, az egész életén át megteheti. Sokan úgy gondolják, önálló természete miatt nehezen képezhető, de ez nem így van. Türelemmel, jutalmazással, dicsérettel bármit elérhetünk nála, szívesen dolgozik velünk, már csak azért is, hogy örömet szerezzen nekünk. Egy dologra kell figyelni, sohasem szabad egymás után túl sokszor ugyanazt a feladatot adni, mert a kutya megunja, és más elfoglaltság után néz. Sohase alkalmazzunk erőszakot, szép szóval bármit elérhetünk nála.
Ha szeretünk kirándulni, sportolni, ideális társra találunk benne. Intelligenciájának, fordulékonyságának, éberségének köszönhető, hogy megállja a helyét a különböző kutyás sportokban is.  

A samoyed mindenkiben a jót látja, legyen az két- vagy négylábú. Házőrzésre teljesen alkalmatlan, de mint jelzőkutya nagyon jó. Simogatásból sohasem elég neki. Kicsit hangos, szereti hallatni a hangját, de ok nélkül nem ugat.
Gyerekeknek nagyon jó játszótárs, végtelen türelemmel rendelkezik, a kicsik bármit megtehetnek vele, mert ha megunja a zaklatást, nem morog, inkább keres magának egy nyugodt helyet.

A bundája törődést igényel. Ahhoz, hogy kutyánk ápoltan nézzen ki, hetente alaposan át kell kefélnünk. A fülek mögötti területre nagyon figyeljünk oda, mert a szőr azon a részen hajlamos a filcesedésre. Ha úgy érezzük, hogy kutyánk piszkos, bármikor megfürdethető, ma már rengeteg kozmetikai szer áll hozzá a rendelkezésünkre, arra azonban figyeljünk oda, hogy a szőrét teljesen meg kell szárítani. Ha nincs meg ehhez a megfelelő felszerelésünk, a legjobb, ha kozmetikában szakemberre bízzuk a bunda ápolását.

A samoyed az egyik legszebb kinézetű kutya a világon, de a tenyésztés során nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy elsősorban munkakutya, egy bizonyos környezetben egy bizonyos célra a természet alakította. Fontos a jó méret és a kiegyensúlyozottság, ezért azokra a vonásokra kell koncentrálnunk, amelyek az életben maradását segítették a zord éghajlaton: korrekt felépítés és mozgás, megfelelő méret, csodálatos temperamentum, jó szőrminőség és típus.

Néhány részletet szeretnék kiemelni a standardból, amelyek véleményem szerint fontosak.
A samoyedről három standard van érvényben, az FCI, az AKC (amerikai) és a KC (angol). Számunkra az FCI standard az irányadó, amelyet a skandináv országok (NKU) állítottak össze.  
A három standard majdnem megegyezik, a részletekben vannak kisebb eltérések. Egy jelentős különbséget találunk, és ez a méret. Az FCI és az AKC standard ebben is megegyezik, a kanok magasságát 54–60 cm-ben, szukákét 50–56 cm-ben határozza meg. Az angol standard jóval kisebb méretet ad meg, kanok 51–56, szukák 46–51 cm-esek. Az angol tenyésztők csodálatos fejű kutyákat tenyésztenek, hatalmas szőrrel, de sajnos a méret rovására, ezért is volt szükség az angol standard módosítására: rövidültek a lábak, ebből következik, hogy nem mutatják a tipikus szánhúzómozgást. A kis méret egyéb problémákat is felvet: körülményes a fedeztetés, a szukáknál problémák adódhatnak az ellésnél, gyakori a császármetszés.
A samoyed színváltozatai: tiszta fehér, fehér alapon biszkvit, biszkvit.  
A szőr színének nagy jelentősége van a tenyésztésben. A samoyedet nem szabad színre tenyészteni. A biszkvit szín elengedhetetlen ahhoz, hogy a bunda megőrizze durva, jó minőségét, megmaradjon a jó csontozat és a pigmentáció. Ahogy a kutya öregszik, sötétedhet, a biszkvit szín erősödhet. A fehér szőrszín csak esztétikai szempontból fontos számunkra.
Az orr fekete, de megengedett a barna vagy hússzín is. Az időjárás, a szukáknál a tüzelés befolyásolhatja az orrszínt.
A tenyésztés során vegyük a leírtakat figyelembe, ne helyezzünk előrébb egy gyengébb felépítésű fehér kutyát a jó felépítésű színes kutyával szemben. Sajnos kiállításokon is gyakran előfordul, hogy a szőrszín vagy az orr pigmentáltsága miatt hátrányt szenved egy jobb felépítésű kutya.
A típusos fej fontos része a samoyed megjelenésének. Gyakran találkozni olyan samoyedekkel, amelyeknek oldalt elhelyezkedő füleik vannak, és túl rövid az arcorri részük. Igaz, ez kedves arckifejezést kölcsönöz a kutyának, de semmiféleképp sem mondható típusosnak. A standard egyértelműen leírja, hogy a samoyed fülei magasan tűzöttek, de a széles koponya miatt távol állóak, az arcorri rész és a koponya azonos hosszúságú, aminek funkcionális jelentősége van.

Fontos hogy ismerjük és megértsük a fajtát, a származási helyét, a funkcióját, a standardot, és ezeket a tenyésztés során alkalmazzuk is, megőrizve a fajta típusát.

Kámán Gyula

Megjelent az A kutya 2010. februári számában